Megvétózta Magyarország az EU nyilatkozatát a Putyin elleni elfogatóparancsról - a közös lőszerbeszerzést sem írta alá kormányunk
A magyar vétó miatt nem tudott közös nyilatkozatot kiadni az Európai Unió a Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyinnal szemben kiadott elfogatóparancsáról – írja a Bloomberg. De nem ez volt az egyetlen magyar különutas szavazás ma. Eddig 18 állam írta alá azt a projektmegállapodást, amely felhatalmazza az Európai Védelmi Ügynökséget (EDA), hogy a programban résztvevők, illetve Ukrajna számára fegyvereket és lőszert szerezzenek be. Magyarország nincs köztük. FRISSÍTÉS. Külügyi szóvivő: hazugság, hogy Magyarország megvétózta volna az uniós állásfoglalást a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyben
A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásA cikket szemléző 444.hu azt írja, hogy Josep Borrell külügyi képviselőnek emiatt saját nevében kellett közleményt kiadnia, melyben azt írta, a gyerekek elhurcolása miatti elfogatóparancs csak a kezdete annak az folyamatnak, melynek célja a háborús bűnösök felelősségre vonása.
Az uniós igazságügyi miniszterek hétfőn kiadtak egy közös nyilatkozatot, melyben támogatták a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését. Varga Judit igazságügyi miniszter akciózott, nem írta alá a dokumentumot.
A Nemzetközi Büntetőbíróság március 18-án adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az orosz elnök ellen, mert a testület szerint alapos a gyanú, hogy személyes büntetőjogi felelősség terheli gyerekek megszállt ukrajnai területekről történt kényszeráttelepítése miatt, ami háborús bűncselekmény, írta meg a Frisshirek.hu is.
Nem támogatja Szerbia elnöke a Vlagyimir Putyin elleni elfogatóparancs ötletét - írja a theguardian.com.
Aleksandar Vučić, szerb elnök az elfogatóparanccsal kapcsolatban úgy vélekedik, írta meg a Frisshirek.hu, hogy
EZZEL CSAK A HÁBORÚ MEGHOSSZABBÍTÁSÁT FOGJÁK ELÉRNI.
Újságírói kérdése azt válaszolta, úgy gondolja, hogy Putyin elfogatóparancsának elrendelése rossz politikai következményeket von maga után. Aleksandar Vučić Belgrádban kitért arra is, hogy ezzel a parancskiadással
azt bizonyítják, hogy nem is hajlandóak békéről és fegyverszünetről beszélni.
Vagyis Magyarország egyedüli EU-s államként, de a szerbekkel egyetértésben nem tartja jó politikai lépésnek Putyin elszámoltatását.
Magyarország nélkül indul a közös uniós fegyverbeszerzés
A kezdeményezéshez Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia és Svédország csatlakozott az EU-tagországok közül.
A megállapodás értelmében az aláíró országoknak rövidebb távon lehetőségük nyílik gyorsított eljárásban 155 milliméteres tüzérségi lövedékek, valamint hosszabb távon több lőszertípus beszerzésére.
A testület szerint a megállapodás egyértelmű üzenetet küld a védelmi iparnak a termelési kapacitások növelésre vonatkozóan, és megerősíti az EU elkötelezettségét Ukrajna támogatásával kapcsolatban.
"Az EDA által létrehozott projekt szilárd keretet biztosít a csatlakozó tagállamok számára, hogy a lehető legrövidebb idő belül lőszert biztosítsanak Ukrajna számára. A rugalmas és inkluzív jellegű megállapodás lehetővé teszi, hogy további tagállamok később csatlakozzanak a kezdeményezéshez" - közölte a testület.
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő üdvözölte a tizenhét uniós tagállam döntését.
"Az EDA projektjén keresztül történő közös beszerzéssel és az Európai Békefenntartási Eszköz pénzügyi támogatásának mobilizálásával többet és gyorsabban fogunk Ukrajnának szállítani. Ismét tabut döntünk, és felszabadítjuk az uniós együttműködésben rejlő lehetőségeket a közös beszerzések terén" - írta Borrell sajtóközleményében hétfőn, amelyet az MTI szemlézett, az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereinek tanácskozását követően.
FRISSÍTÉS! Külügyi szóvivő: hazugság, hogy Magyarország megvétózta volna az uniós állásfoglalást a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyben
Hazugság, hogy Magyarország megvétozta volna az EU-nyilatkozatot a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyben- közölte Paczolay Máté külügyi szóvivő hétfőn este az MTI-vel. Ezzel szemben az igazság az, hogy Magyarország a következő álláspontot közölte Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel: Magyarország tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntését és azt semmilyen módon nem kívánja kommentálni. Amennyiben azonban a főképviselő vagy bármely tagállam nyilatkozatot szeretne kiadni, Magyarország nem emel kifogást ellene - mutatott rá a szóvivő.
Illusztráción látható pólót megvásárolható, ITT
