A meteorológiai szolgálat a honlapján azt írta, a levéltári dokumentumok röviden utalnak az 1848. március 15-i budapesti időjárásra, gróf Széchenyi István tréfásan "esernyőforradalomnak" is nevezte az eseményt, de a jeles nap időjárási eseményeit pontosan is lehet rekonstruálni.

Kifejtették: Magyarországon a rendszeres műszeres megfigyelés kezdete 1780 volt, akkor az úgynevezett Societas Meteorologica Palatina szervezésében Budán a várban, a mai palota kupolája helyén lévő csillagdában elhelyezett műszerekkel végeztek méréseket 11 éven keresztül. Utána a folyamatos mérések megszakadtak, de 1841-ben a Gellérthegyen, a Csillagvizsgáló Intézetben újraindultak.

175 éve naponta tízszer rögzítettek adatokat: reggel 5 órától egészen este 9 óráig minden páratlan órában és délben. Megmérték a légnyomatot (légnyomást) párizsi hüvelykekben, a páranyomatot (páranyomást) és a csapadékot párizsi vonalakban, a mérsékletet (hőmérséklet) a Réaumur-skála szerint, a szél irányát és sebességét, valamint a felhőzet mennyiségét - ismertették.

Kiemelték: abban, hogy ezek az időjárási adatok a mai napig fennmaradhattak, felbecsülhetetlen érdemei voltak Kruspér Istvánnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából publikálta az adatsorokat a "Légtüneti észleletek" című, 1866-ban megjelent munkájában.

Az 1848. március 15-én regisztrált értékeket Réthly Antal, az akkori meteorológiai intézet és a Magyar Meteorológiai Társaság egykori elnöke, neves éghajlatkutató dolgozta fel részletesen a budapesti forradalom 100. évfordulója alkalmából, az Időjárás című folyóirat hasábjain, és ebben az adatokat már a ma is használt mértékegységekben adta meg.

A feljegyzett adatok szerint Budán egész nap borult idő volt, de az pontosan nem tudható, hogy a nap melyik szakában és milyen intenzitással esett az eső, mivel azt csak a nap végén rögzítették. A nap folyamán észlelt 6,2 milliméternyi eső arra enged következtetni, hogy kitartóan, többnyire gyenge, időszakosan mérsékelt intenzitással eshetett az eső. Késő délelőtt egy időre elállhatott, ugyanis ekkor néhány fokkal magasabb lett a hőmérséklet és csökkent a levegő nedvességtartalma. A Gellérthegyen rögzített mérések szerint 1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt.

Az Időjárás című folyóirat 1948-as január-márciusi kiadásából származó táblázat szerint - amely az 1848. március 15-én rögzített meteorológiai adatokat tartalmazza - a hőmérséklet reggel 5 órakor 5,5 Celsius-fok volt, 11 órára 9 fokra emelkedett, majd este 9 órára 6,4 fokra süllyedt.
Hozzátették: a megmaradt hőmérsékleti értékek alapján az akkori klimatológiai átlagnál kissé enyhébb volt az idő, és a forradalom napján többnyire gyenge délies szél volt jellemző.

Elfújja a szél a nemzeti ünnepet?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hozzátette: egy frontálzóna hatására országszerte megerősödik, viharossá fokozódik az északnyugatira forduló szél; elsősorban a Dunántúlon, később északkeleten is van esély 75-80 kilométer/órát meghaladó széllökésekre, főleg a magasabban fekvő részeken.

A fronthoz kapcsolódóan megnövekszik a csapadékhajlam is. A csapadék folyamatosan kelet felé tolódik a szerdai nap folyamán. A hideg levegő beáramlásával elsősorban a hegyvidéki tájakon, később már síkvidéken is halmazállapotot válthat a csapadék, így havas esőre, hóra is számítani lehet – írták.

A front mögött beáramló hideg légtömeg hatására erőteljes lehűlés várható, általában 10-15 fokkal eshet vissza a hőmérséklet az előző naphoz képest. A maximum-hőmérséklet 3-8 fok között alakul.

Összesen 11 vármegyére adtak ki elsőfokú riasztást az erős szél miatt, ezeken a területeken a várt legerősebb széllökések meghaladhatják a 70 km/h-t.

A viharos szél miatti porviharokra figyelmeztet az Útinform

Erős, viharos széllökésekre kell számítani elsősorban a Dunántúlon, főként a Badacsonyban és a Balaton-felvidéken, valamint a Tiszától keletre eső tájakon, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

A viharos erejű szél sok helyen hordja és viszi a homokot vagy a port, porvihart kavarva, így a látótávolság is lecsökkenhet a közutakon - hívták fel a figyelmet.

Megjegyezték: a hegyvidéki, illetve a fákkal határolt utakon, illetve a mellékutakon bárhol lehet letöredezett faágakra vagy kidőlt fákra számítani.
Az Útinform azt kérte az útra kelőktől, vezessenek kellő figyelemmel.

Fotó: Nemzeti Levéltár Facebook-oldala