El a ketrecekkel! Szabadtartást minden baromfinak!- vélik az EU-ban
Hamarosan felszabadulhatnak a ketreces tartásból a szárnyas haszonállatok hazánkban is. Komoly átalakuláshoz vezethet a baromfitartás Magyarország mellett Franciaországban is, amennyiben az Európai Bizottság által elkészített új jogszabály életbe lép. Ám ez a változás a gazdák életére is hatással lesz.
Várhatóan betiltja az Európai Unió a baromfik ketrecben tartási lehetőségét. Hazánkban ez a nevelési forma a házi szárnyasok 85 %-át érinti, és csupán 15%-uk olyan szerencsés, hogy más, kíméletesebb formában élje le életét. Ha ez a szabályozás életbe lép az Unióban, akkor nemcsak a francia, hanem a Magyarországon tartott tyúkok életére is hatással lesz. Természetesen a gazdáékra is...
Az Euronews a Le Monde-ra hivatkozva azt írja, hogy az Európai Bizottság által bemutatott és javasolt módszer ún. címke-rendszeren alapul.
Már 2021-ben döntöttek arról, hogy az állattartási körülményekre minél több figyelmet fognak fordítani. Ezért az abban az évben megszületett döntés értelmében 2023-ig jogszabályt hoznak létre a tenyészállatok tartásával kapcsolatban.
A jogszabály kitérne arra is, hogy a ketreces megoldást folyamatosan meg kell szüntetni, majd pedig betiltani.
Az EU arra reagálva határozta el, hogy jogszabályba foglalja ezt a témát, hogy az "End the Cage Age" elnevezésű polgári formáció aláírásgyűjtésbe kezdett még 2018-ban. A petíció benyújtásához megszerezték a megfelelő számú aláírást, majd átadták az Európai Bizottságnak. Az EB akkor vállalta, hogy a ketrecben tartott baromfik érdekében 2023-ig olyan törvényjavaslattal áll elő, amely
nemcsak megszünteti ezt a nevelési módszert, hanem végleg be is tiltja.
A mostani rendszerezést a boltokban mi, vásárlók is tapasztalhatjuk, hiszen megkülönböztetésként jelzéseket helyeznek el a húsárukon. Összesen négy kategóriába sorolják a baromfiak tartását:
- szabad,
- ketreces,
- ökológiai,
- alternatív (mélyalmos).
A legnívósabb baromfiak azok, amelyeket szabadon nevelnek. Az ő tojásaik és húsuk a legmagasabb minőségi-és, természetesen, árkategória is. Mégis, az ilyen módon tartott csirkék aránya nagyon kevés például Franciaországban is, ahol csupán 20%-uk él szabad körülmények között.
Hazánkban a helyzet még rosszabb, legalábbis egy 2018-as adat szerint
a magyar baromfiaknak szinte nulla (!) százalékát nevelik a legminőségibb, azaz szabad tartásban.
Az úgynevezett mélyalmos, vagy másként alternatív tartásban élő magyar csirkék is csupán a teljes állomány 15 -20 %-át teszik ki, a többinek a ketreces élet jut.
Többen úgy vélik a mezőgazdasági ágazat részéről, hogy az országokba történő beviteli korlátozások nélkül még nagyobb hátrányba kerülnek azokkal a termékekkel szemben, amelyek egy harmadik országból érkeznek. Különösen ott érezhető ennek a hátránya, ahol az Európai Unióba vámmentes szállításra van lehetőség mezőgazdasági alapanyagokra vonatkozóan. Ezeken a helyeken ugyanis elmondható, hogy jellemzően születnek olyan szabadkereskedelmi megállapodások, miszerint pl. nemesfémek vagy acél anyagokért cserébe nem veszik túl szigorúan a mezőgazdasági termékek importjának korlátozási szabályozását.
Az Euronews azt írja, hogy nemcsak Franciaország, hanem Magyarország is egy igazán komolyan vehető, valódi piacvédelmet biztosító szabályozást sürget az Európai Unió részéről.
A frisshirek.hu már írt korábban arról, hogy a magyar kappannak nincs párja!
Fotók: pixabay.com