Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követő közös sajtótájékoztatójukon Stoltenberg hangsúlyozta: Svédország és Finnország jelentős lépéseket tett a tagság érdekében. A NATO-főtitkár szerint eljött az ideje jóváhagyni a két ország tagságát. Elismerte ugyanakkor, hogy Törökország biztonsági kérdésekkel kapcsolatos aggodalmai is "rendkívül legitimek". Jelezte egyúttal, hogy a ratifikálást illetően a végső döntés Törökországé lesz.

Cavusoglu felszólalásában közölte, Ankara Finnország csatlakozásának elbírálását különválaszthatja Svédországétól. Rámutatott: különösen Svédország esetében nem lehet kijelenteni, hogy a skandináv ország teljesítette volna a Törökországnak tett vállalásait. A török diplomácia vezetője aláhúzta: az ígéreteknek nem csak szóban, hanem tettekben is meg kell nyilvánulniuk - adta hírül az MTI.

Törökország Svédországhoz fűződő viszonya januárban mérgesedett el.

Január 12-én a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) helyi szimpatizánsainak egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképezte, majd január 21-én egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.

Erdogan ezt követően kijelentette:

nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja el Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően a "gyalázatos" Korán-égetés után.

A török államfő leszögezte:

ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.

Ankara a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként többek között a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított PKK ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért, illetve területi autonómiájának kiharcolása érdekében.

A Törökországot sújtó közelmúltbeli földrengések hatalmas csapást jelentenek az utóbbi időben egyébként is gyengélkedő török gazdaságra.

Elképzelhető, hogy Ankara az újjáépítés érdekében nemzetközi hitelekhez folyamodik majd. Ennek tükrében az sem elképzelhetetlen, hogy idővel enyhül majd a török álláspont Svédország NATO-integrációja kapcsán is.

Jens Stoltenberget később Recep Tayyip Erdogan is fogadja, majd a NATO-főtitkár a földrengések sújtotta dél-törökországi térségbe látogat, ahol Hulusi Akar török védelmi miniszter vezeti körbe.

Fotó: Jens Stoltenberg NATO-főtikár Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter társaságában Ankarában, forrás: NATO