Varga Judit felettébb kíváncsi: az Európai Bizottságtól kérdezi, hogy együttműködtek-e a magyar ellenzék kampánya mögött lévő szervezettel

Varga Judit igazságügyi miniszter levelet írt Vera Jourovának, az Európai Bizottság cseh alelnökének, amelyben arról érdeklődik, az EU-s testület együttműködött-e bármilyen programban a magyar ellenzék kampányát támogató Action for Democracy nevű szervezettel. Egyben felszólítja a testületet, tekintsék “kockázati tényezőnek” az ilyen EU-n kívülről származó támogatásokat. "Egyes ügyekben ugyan lehet köztünk véleménykülönbség, de azt hiszem, hogy mindketten egyetértünk Václav Havel (volt cseh köztársasági elnök) szavaival: +Csak egy dolog van, amit nem ismerek el: az, hogy értelmetlen lenne egy jó ügyért harcolni+" - zárta sorait Varga.
A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásVarga Judit a Facebook-oldalán csütörtökön közzétett bejegyzésben számolt be arról, hogy levelet küldött Vera Jourová értékekért, átláthatóságért és jogállamiságért felelős uniós biztosnak, az Európai Bizottság alelnökének.
A levél közzétett szövege szerint a tárcavezető azt írta: több mint harminc évvel ezelőtt, amikor Közép-Európában (olyan országokban, mint Magyarország vagy az egykori Csehszlovákia) megindult a rendszerváltás folyamata,
"nemzeteink kinyilvánították, hogy a szuverenitás, a demokrácia, valamint a politikai és gazdasági értelemben vett önrendelkezés megvalósulását alapvető értéknek tartják".
Ezen elvek érvényesülésének egyik fő feltétele volt annak kizárása, hogy
"bármilyen külső nyomás vagy befolyás jelentős hatással legyen a hazai választásokra. Csak így alakulhat a nemzeti politika a polgárok valódi akarata szerint, ami egyúttal a demokratikus berendezkedésnek is alapfeltétele"
- fűzte hozzá Varga Judit.
A miniszter azt írta, "sajnálatos módon" a 2022-es magyarországi választásokhoz kötődően az elmúlt hónapokban nyilvánosságra került, hogy az egyesült ellenzéki pártok választási kampánya jelentős mennyiségű külföldi - az Európai Unión kívülről származó - támogatást kapott az Action for Democracy nevű szervezettől, és e támogatások célja a választások befolyásolása volt. Hozzátette: az eddig feltárt adatok nyilvánosan elérhetők.
Varga Judit álláspontja szerint
ennek az ügynek a jelentősége "számottevő" nemcsak a magyarok, hanem az európai polgárok számára is.
Úgy fogalmazott: "ellenőrzött információkkal kell rendelkezniük a demokratikus választási folyamataikra gyakorolt bármilyen külső befolyásról. A Katargate árnyékában az ügy különös figyelmet igényel az EU intézményei részéről."
Az igazságügyi tárca vezetője ezért a levélben a magyar kormány nevében kérte az Európai Bizottság tájékoztatását arról, hogy együttműködött-e a testület bármilyen programban az Action for Democracy nevű szervezettel. Kérte azt is, hogy az
Európai Bizottság - a demokratikus választások tisztaságának, és ezáltal az unió közös értékeinek védelmével összhangban - országjelentéseiben "tekintse kockázati tényezőnek az Európai Unión kívülről származó, a tagállami választások befolyásolására irányuló támogatásokat"
- írta Varga Judit.
A miniszter hozzátette: az Európai Bizottság az elmúlt években bizonyította, hogy kész rugalmasan értelmezni hatáskörét a demokrácia és a jogállamiság védelmével kapcsolatban. Ezt - jegyezte meg - a jogállamisági jelentések és az abban foglalt ajánlások gyakorlata is jól példázza.
Varga Judit azt írta: bízik abban, hogy a bizottság hasonlóképpen jár el, amikor a magyar kormány kéri fel együttműködésre ezen értékek védelmében. "Egyes ügyekben ugyan lehet köztünk véleménykülönbség, de azt hiszem, hogy mindketten egyetértünk Václav Havel (volt cseh köztársasági elnök) szavaival: +Csak egy dolog van, amit nem ismerek el: az, hogy értelmetlen lenne egy jó ügyért harcolni+" - zárta sorait az MTI szemléje alapján a magyar igazságügyi miniszter.
Az eddig feltárt, nyilvánosan elérhető adatok az ellenzék külföldi kampányfinanszírozásával kapcsolatban ITT elérhetőek.
Márki-Zay Péter, az ellenzéki pártszövetség volt miniszterelnök-jelöltje augusztus végén a Magyar Hang podcastjében arról beszélt arról, hogy még a nyár közepén is több százmillió forint érkezett az Egyesült Államokból, amit az Action for Democracy nevű civil szervezet gyűjtött össze a diaszpórában élő magyarok körében. Ez volt az alapja a kormánypárt gyanújának, hogy tiltott pártfinanszírozás zajlott, és ezután kezdett a Fidesz guruló dollárokról és dollárbaloldalról beszélni.
Határozottan visszautasított az Action for Democracy nevű amerikai szervezet minden olyan vádat, amely szerint ők beavatkoztak volna a magyar választásokba. A kérdés azért merült fel, mert Márki-Zay Péter a Magyar Hang podcastjában beszélt nemrég arról, hogy ettől a külföldi szervezettől még júniusban is több százmillió forintot kaptak. Azóta azzal érvel, hogy mivel ők nem párt, nem is folytattak hivatalos választási kampányt - írta meg a Frisshirek.hu.
A Fidesz a rendszerváltás óta történt legsúlyosabb pártfinanszírozási botrányt, külföldi beavatkozást, a magyar szuverenitás súlyos sérelmét emlegeti. A magyarországi törvények szigorúan tiltják pártok külföldi finanszírozását. Márki-Zay szerint azonban ők mindenben jogszerűen jártak el, mert nem az őt támogató pártok, hanem a civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) kapta a pénzt, amit külföldön élő magyarok körében gyűjtött az AD.