Megoldódott a dunai óriásharcsa és áldozata rejtélye
Egy legenda, amelyről bebizonyosodott, hogy valóság: a harcsa képes nagy emlőst is elragadni. Igaz, az élete árán.
A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásDélután csengett az ügyeleti telefon, melyben egy kétségbe esett kiskunlacházi hölgy kérte a segítséget egy rejtély megoldásában. A leeresztett RSD miatt a stége alatt egy hatalmas, elpusztult állatot talált ("olyan, mint egy dinoszaurusz fej"), melynek szájából egy kutya vagy róka csontváza lóg ki
- írta beszámolójában Pfeifer Rikárd a Facebook-oldalán. A Ráckevei Duna halőre történetére a 444 figyelt fel. Bejegyzésében Pfeifer Rikárd felidéz egy legendát az óriásharcsáról:
hittem is, meg nem is a legendákat erről. Több tucatnyi harcsa felbontása után a hal, a rák, a kagyló és néhány egér- illetve patkány maradványon kívül még nem találtam más arra utalót, hogy komolyabb emlősöket is zsákmányul ejt a harcsa.
Eddig. A már oszlásnak indult 30-40 kilós harcsa teteméből egy kutya vagy róka csontváza lóg ki - vélte akkor az áldozatról a halőr. Később azonban kiderült nem is csak az, hogy egy kutya volt az óriáshal torkán akadt étke, hanem a chip révén a kutya kilétét is sikerült beazonosítani.
A kutya gazdiját a 444 újságírója értesítette a szomorú hírről.
Erős pillanat volt a telefonban, de R. azt mondta, hogy igazából megkönnyebbült, hogy így legalább biztosan tudja, mi lett a család kedvencének sorsa
- írta a lap. Gaius már 2021 szeptemberében eltűnt a kiskunlacházi házuk kertjéből. A 15 éves, zsemleszínű, ivartalanított keverék kan kutyát imádták a gyerekek, és akkoriban komoly keresést indítottak utána. A fél település a nyomában volt, de hiába. Gaiust valaha, 2010-ben éppen azon a környéken találták meg, ahol most a holttestét is a hal gyomrában. Akkori megtalálója így idézte fel az emléket:
Dunavarsányon, a sínek mellett pillantottam meg, ott feküdt összegömbölyödve. Citromos nápolyival csaltam a kocsiba... Sajnos nem tarthattuk meg, mert nem sokkal előtte találtunk egy másik kutyát a környéken, amit megtartottunk, és épp tüzelt... De egy kis családhoz került hamar a közelbe, megnyugodtunk, hogy jó helyre került
- ez az új család gyászolja most régi kedvencét.
Pfeifer Rikárd halőr bejegyzésében így emlékezett az elhunyt ebről:
azon az éjszakán Gaius megvívta élete legnagyobb csatáját Európa édesvizeinek csúcsragadozójával. [...] Nem tudok olyan kutyáról amely - igaz az élete árán - de egy nálánál ennyivel nagyobb, és ekkora helyzeti előnyben lévő támadóját győzte volna le! Így kell emlékeznünk Gaiusra, ő egy kutyahős volt.
A kiemelt kép forrása: Pfeifer Rikárd Facebook-oldala
