2024.04.18., csütörtök - Andrea, Ilma
Miskolc: 6o - 7o
Az ország 19 megyéjében

Az éghajlatváltozás drámája zajlik - megsülünk vagy megfagyunk?!

Sztipán Orsolya | 2023. február 03. - 18:00
Az éghajlatváltozás drámája zajlik - megsülünk vagy megfagyunk?!

Egyre gyakrabban olvashatóak azok a figyelem-felhívások, amelyek Európa átlag-hőmérsékletének aggódásra okot adó mérték-emelkedéséről szólnak: a 90-es évek óta mintegy fél Celsius-fokot nő tízévenként kontinensünkön. Ennek okai elég egyértelműek, és már szinte köztudottak: az ember jelentős tényezője a folyamatos felmelegedésnek. Ám a felelős megnevezése önmagában még nem jelent megoldást a problémára.

Európa felszín-közeli hőmérsékletét vizsgálva a World Meteorological Organization (WMO) még 2022-ben közzétett egy kimutatást  amelyből az állapítható meg, hogy kontinensünk hőmérséklete dupla olyan gyorsan emelkedik, mint a világátlag. További ijesztő adat az is, hogy 2012 és 2021 között az iparosodási időszak előtti eredményhez képest a globális hőmérséklet 1,14 Celsius fokos emelkedést is produkált. Az eddigi legmelegebb évtizedet éltük meg tehát, de nem valószínű, hogy a legmelegebbet.

Mégis, ki a felelős?

Az okokat vizsgálva a már ismert tényezők tehetők felelőssé: elsősorban az emberi tevékenységek a felelősök, főleg az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Melyek azok az üvegházhatású gázok?

A legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz és a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, a troposzférikus ózon és további kisebb koncentrációban jelenlévő gázok. Ezek csökkentésével jelentősen pozitív irányba alakíthatjuk az éghajlatunkat.

Aztán indul a dominó-effektus: ennek következményeként jelentkezik mind gyakrabban a fokozódó hőség, amely erdőtüzeknek ad „melegágyat”, és folyamatosan az egyre nagyobb szintű áradások is gyakoribbak lehetnek a hegyekben lévő hó, jég olvadása miatt.

Az atlatszo.hu azt írja, hogy közel 2 Celsius-fokkal volt idén melegebb októberünk a korábbi évekhez képest. Ám nemcsak Európára volt ez jellemző, hanem ugyanígy elmondható Kanadára, Grönlandra és Szibériára is. Az átlagosan jóval magasabb volt az átlaghőmérséklet, mintegy 3 Celsius fokkal(!) mértek „jobb időt” ezeken a területeken.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának megállítása nélkül csak tovább romlik a helyzet!

A Párizsban aláírt megállapodás alapján az EU tagországai vállalták, hogy másfél Celsius fokra mérséklik a felmelegedést. Ugyanakkor a European Environment Agency (EEA) –nek az a véleménye , hogy  anélkül, hogy az üvegházhatású gázok teljes, globális kibocsátását drasztikus csökkentenénk, nemhogy 1,5, de még a 2 Celsius fok meghaladására is komoly esély van, ráadásul alig 25 éven belül.

Mi várható?

A folyamat egyelőre nem látszik lassulni és megfordulni sem, sőt! A 21.század arról fog szólni, hogy a globális felmelegedés felülmúlja majd az átlagot a szárazföldön. Várhatóan akár 3,4 Celsius-fok is lehet a hőmérséklet emelkedési szintje, de olyan forgatókönyv is van, amely szerint akár 8,5 Celsius-fokkal (!!!) is melegebb napokat élhetünk meg az évszázad végén.

Nem kell ahhoz Nostradamus-nak lenni, hogy megjósoljuk: ilyen éghajlatváltozásnál szinte bizonyosan egyre több természeti katasztrófára kell számítanunk. Minél szélsőségesebb az időjárás, annál nagyobb a veszélye az egészségre is. Megnőhet a hőséggel, hőhullámokkal, sőt, az állatról emberre terjedő fertőzéssel járó megbetegedések, halálesetek száma is. Egyre nagyobb számban szenvednek majd az emberek az allergiától.

Az éghajlatváltozás okozta szélsőségek az infrastruktúrára sem lesznek tekintettel. Gondoljunk csak a tengerszint nagy amplitúdójú változására, amely akár extrém jelenségeket is eredményezhet. Ezek pedig többek között a közlekedési szokásaink megváltoztatását is kikényszerítik.

Ha nem is hollywood-i happy end, de azért van pozitív hír is

A már említett kimutatásból az is kiderült, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése eredményes volt Európa több országában is: az EU tagállamai összesen 31 %-os eredményt értek el, 2030-ra pedig nettó 55 %-os csökkentés a cél. A jelentés szerint:  

„A hőséggel szembeni cselekvési tervek számos életet mentettek meg a szélsőséges melegtől”

Nagy lehetőség a megváltozott éghajlati helyzet kezelésére az országok közötti, határokon átnyúló együttműködés, amely szintén sikeres volt az elmúlt években. Így elmondható, hogy felállított előrejelző rendszerek alkalmazásával a lakosság 75%-át védettnek lehet minősíteni.

Bár az éghajlatváltozás és az extrém hideg telek mögött álló folyamatokban még nincs konszenzus, az viszont elmondható, hogy már az éghajlatváltozás hatásai nélkül is óriási veszteségekhez vezetnek a természeti katasztrófák, nemcsak az USA-ban hanem Európában is - foglalta össze a masfelfok.hu oldala, ahol bővebben is olvashatnak a témáról. 

A SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁSI ESEMÉNYEK KÖZÜL PEDIG EGYRE TÖBB TUDOMÁNYOSAN IGAZOLHATÓAN ERŐSÖDIK VAGY LÉTRE SE JÖHETETT VOLNA AZ EMBER OKOZTA FELMELEGEDÉS NÉLKÜL.

Mindenki tudatos döntésén múlik, hogy a fejlett világban is további visszafordíthatatlan károkkal kell-e a jövőben szembenéznünk, megküzdenünk - írta meg a Frisshirek.hu.

Fotók:

Pixabay, downtoearth.org.in