Közeleg a Tisza élővilágának emléknapja!

- kezdte bejegyzését Szalay Ferenc. Szolnok polgármestere a február 1-ei időponttal kapcsolatban felidézte Európa második legnagyobb környezeti szennyező katasztrófáját,

amely Csernobil után a tiszai ciánszennyezés volt.

Bár a tragédia 2000-ben történt, és Szalay Ferenc 2006-ban vette át újra a város vezetését, még akkor is évekig tartottak a helyreállítási munkálatok.

Szeretett folyónk szerencsére a vártnál hamarabb újjászületett

- jegyezte meg visszaemlékezésében. Szalay Áder János korábbi köztársasági elnök podcast-jét ajánlotta a témában, amelyben ezt a kérdést járták körbe a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság laborvezetőjével, Nagy Mariann-nal. A szakember a beszélgetésben felidézte, hogy mi is történt akkoriban a Tiszán, és hogy a nagy szennyezés után nem sokkal is kár érte a folyó ökoszisztémáját.

2000. január 30-án egy romániai aranybányánál gátszakadás történt, amelynek következtében 100 ezer köbméter cianidos zagy került a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába.

A tározót mindössze egy évvel korábban adták át, tehát súlyos tervezési, engedélyezési és működtetési hibáknak is állniuk kellett a háttérben a rendkívüli időjáráson túl - számolt be a 23 éve történtekről Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának múlt hétfőn megjelent adásában az MTI beszámolója szerint.

A román hatóságok egy nappal később értesítették a magyar felet

- emlékezett vissza Nagy Mariann, aki azt is megjegyezte, hogy Nagybánya a testvérvárosa Szolnoknak, ezért az ottani polgármester már január 30-án éjszaka jelezte telefonon a problémát a magyar településvezetőnek, amely tisztséget akkor is Szalay Ferenc töltött be. Ez komoly segítséget jelentett, mivel áradásos időszakban gyorsan terjed a szennyezés - tette hozzá a vízügyi szakember, aki a kárelhárításban is részt vett.

A 2000-ben történt tiszai cianidszennyezés után tíz évvel az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében be kell tiltani a kontinensen a cianidos bányászati technológiát, a határozatból azonban nem lett jogszabály: még mindig használható a technológia, amely a legolcsóbb, de egyben a leginkább környezetszennyező

- hangsúlyozta Áder, aki a védekezés eredményeit is ismertette:

• a Tisza-tó 93 százalékába nem jutott be a szennyezés,
• 13 holtágat teljesen megmentettek,
• megóvták a felszín alatti vízbázist,
• és senki sem halt bele a környezetpusztításba.

A károk így is felbecsülhetetlenek:

• 1250 tonna, vízfelszínen úszó haltetemet fogtak ki és semmisítettek meg,
• a kárt 30 milliárd forintra becsülték (akkori áron).

Magyarország ugyanis beperelte a szennyező román-ausztrál vállalatot - idézte fel Áder János -, amely pert hiába nyert meg hazánk, a cég azóta csődbe ment, így egy fillért sem kapott. Románia pedig nem vállalta magára a cég terhét. A környezetpusztítás miatt hosszabb időre fel kellett függeszteni a halászatot és a horgászatot, továbbá a turizmus is nagyon megsínylette a történteket - zárta beszámolóját a beszélgetésről az MTI.

A kiemelt kép forrása: MTI / Koszticsák Szilárd, amelyen 2000. február 9-én épp erősítik a Zazar-patak gátját. A nagybányai Aurul Bányaipari Vállalat zazari ipari derítőjéből ebbe a patakba ömlött a ciánnal szennyezett víz.