Svédország nem számíthat Törökország támogatására a NATO-csatlakozásához a Korán-égetés miatt
Nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja el Törökország támogatását az ország NATO-csatlakozásához, miután Stockholm okot adott erre a szombati, gyalázatos Korán-égetéssel a svéd fővárosban - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában a kormányzat ülését követő sajtótájékoztatóján.
A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásAmennyiben Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását. Senki nem rendelkezhet azzal a szabadsággal, hogy más vallások szentségeit megalázza
– nyomatékosította a török államfő az MTI híradása szerint.
Múlt szombaton egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
A svéd fővárosi hatóságok előzőleg úgy ítélték meg, hogy a svéd alkotmány, valamint a szólás- és gyülekezési szabadság nem teszi lehetővé a tüntetés a közrend fenntartása nevében történő betiltását.
Az incidens tovább növelte az Ankara és Stockholm közötti feszültséget, miközben Svédország NATO-csatlakozásához szükséges lenne Törökország előzetes jóváhagyása.
A török külügyminisztérium még pénteken bekérette az ankarai svéd nagykövetet, a török védelmi miniszter pedig szombat reggel lemondta a svéd védelmi miniszter január 27-re tervezett ankarai látogatását.
Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban az ottani kurd kisebbség függetlenségéért, illetve a terület autonóm státuszának kivívásáért. A konfliktus több tízezer ember életét követelte mostanáig.
A mostani iszlamofób Korán-égetést megelőzően, január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte. Erről itt írtunk korábban.
Mint ismeretes, Svédország és Finnország tavaly júliusban nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét, melyet az Oroszország ukrajnai invázióját követő, alapvetően megváltozott európai biztonsági helyzettel indokoltak. Az észak-atlanti katonai szövetségbe csak azt követően nyerhetnek felvételt, miután valamennyi NATO-tagállam parlamentje ratifikálja felvételi kérelmüket.
A 30 tagállam közül 28 törvényhozása adta mostanáig hozzájárulását az észak-európai államok befogadásához. A török és a magyar parlament jóváhagyására mindezidáig nem került sor.
Fotó: Euronews
