Lillafüred lett az aktív turizmus fővárosa, köszönhetően annak, hogy a Zsófia-kilátó az Év Kilátója, a Fehérkőlápa Turistaház pedig az Év Turistaháza címet nyerte el az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) internetes szavazásán. A voksolást idén harmadik alkalommal hirdették meg, célja, hogy népszerűsítse a hazai kilátókat és szálláshelyeket – jelentette ki Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár a két turisztikai attrakció emléktábláinak avatásán, pénteken.

Mint mondta, a kormány az elmúlt években számtalan turisztikai fejlesztéssel járult hozzá ahhoz, hogy népszerűbbé tegye a természetjárást.

Veres Pál, Kiss János, Révész Máriusz és Böde Andrea az előtérben pedig Petényi Mirkó beszél. Fotó: Mocsári László

Kiss János, a térség országgyűlési képviselője Miskolc és térsége turisztikai értékeit méltatta.  „Bár 1990-ben sokan úgy gondolták, Miskolc a rendszerváltás vesztese, az elmúlt 32 évben ez bebizonyosodott, hogy nem így van. Az azóta felnőtt nemzedék az újjáépült Zsófia-kilátó, vagy az éppen teljesen megújuló kisvasúthoz hasonló fejlesztéseknek köszönhetően meggyőződhet arról, hogy Miskolcnak számos kitörési pontja van és ezek egyike éppen a turizmus” – hangsúlyozta.

Veres Pál, Miskolc polgármestere hozzátette, büszkélkedhet négy olyan turisztikai attrakcióval, mint Lillafüred, a miskolci belváros a történelmi Avassal, Diósgyőr és Miskolctapolca. „Az elmúlt években mindegyik városrész jelentős fejlődésen ment át, az Avason most adtuk át a Horváth-tetőt, ami rövid idő alatt a miskolciak egyik kedvenc parkja lett, és az Avas kilátó megújítása is rövidesen elkezdődik. A Diósgyőri vár újjépítése jelenleg is tart, Miskolctapolcán pedig jelenleg az őspark felújítása zajlik és közösségi összefogással újranyithatott az energiaválság miatt rövid időre bezárt Barlangfürdő is” – mondta el a városvezető, aki hozzátette: Lillafüredre is komplex fejlesztési csomagot állított össze a város, melynek segítségével – a megfelelő források segítségével – további turisztikai attrakciókkal bővülhet Lillafüred a jövőben.

Az Év Kilátója és az Év Turistaháza Facebookos szavazásán a Zsófia-kilátóra 7.800-an, a Fehérkőlápa Turistaház pedig 2.904-en szavaztak – mondta el Petényi Mirkó, az AÖFK kommunikációs igazgatója, aki hozzátette, idén jelentősen többen voksoltak, mint 2021-ben, ami bizonyosan köszönhető a miskolciak lokálpatriotizmusának, a helyiek összefogásának.

A kilátók királynője

Az első Zsófia-kilátó 1900-ban épült, nevét a Lillafüred névadójaként ismert, Vay Erzsébet édesanyjáról, Teleki Zsófiáról kapta. A kilátó felavatása komoly társadalmi esemény volt, a kiépített szerpentinen sétálhatott fel az ünneplő tömeg. A tornyot azonban a Szikla néven ismertté vált titkos katonai objektum építésekor az ötvenes években lebontották. A Zsófia-kilátó és az odavezető tanösvény újjáépítését 2015 óta tervezik és most úgy tűnik, rövidesen ismét megnézhetjük a tájat a kultikus létesítményből: az elmúlt hetekben ugyanis hosszas előkészítés után elindult a munka.

A kilátó mindkét világégést sértetlenül úszta meg, végzete végül egy másik, Lillafüred mai arcát meghatározó építkezés lett. A második világháborút követően kezdték el építeni a hegyoldalba vájt híres, vagy inkább hírhedt Szikla nevű katonai légvédelmi harcálláspontot. Ennek létezése nem fért össze a felette álló és igen népszerű turisztikai célponttal, ezért a Zsófia-kilátót lebontották és a helyén a radarállomás antennája állt 1989-ig. Az újjáépítést már hosszú ideje tervezték, a munkálatok végül 2021 őszén kezdődtek meg.

Az összefogást méltatta Bózsó Gyula, az Északerdő Zrt. műszaki osztályvezetője is, aki az idén újjászületett, és a nyáron átadott Zsófia-kilátóról szólt beszédében.

- 1900-ban már egyszer felavatták ezt a kilátót és most itt állunk, 122 évvel az eredeti építmény avatása után és elmondhatjuk azt, hogy az év kilátója lett. Ennek a kilátónak a történetét keretbe foglalja az összefogás, hiszen 1900-ban is egy nagyon széles társadalmi összefogás eredményeként épülhetett meg, melyben az Északerdő jogelődje, az Erdőkincstár is részt vett, a faanyaggal támogatta az építkezést. Most is ez történt, ugyanis egy konzorcium kellett ahhoz, hogy a Zsófia-kilátó újra felépülhessen, amiben a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) mellett az Északerdő és az Egererdő is részt vett. Ehhez az összefogáshoz most Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ is csatlakozott” – mondta Bózsó Gyula, aki zárásként hozzátette: nemcsak az internetes szavazás bizonyítja, hogy a kilátók királynője megérdemli az elnyert címet, hanem az a tény is, hogy megnyitása óta folyamatosan tömegek keresik fel a létesítményt.

Kalandos történetű menedékház

Fehérkőlápán 1930-ban épült menedékház, ami mindenki számára nyitva állt, míg a tehetősebb vendégeke Palotaszálló várta. A menedékházat 1944 második világháború vihara elért az erdő közepére is, és elpusztította a már a középkorban is fontos, Egert és Miskolcot összekötő úton fekvő menedékházat. 1945-ben aztán - immár a jelenlegi formájában - kőből és fából újjáépült a létesítmény. 1956-ban a menedékház a miskolci forradalmárok búvóhelyeként szolgált, ám egy feljelentést követően, a tankokkal érkező szovjetek a harckocsilöveggel rálőttek a házra. Áldozat nem volt, a forradalmárok messziről meghallották az érkezőket, így időben el tudtak menekülni. A ház a szovjet fosztogatók martalékává vált, elvitték az élelmet és minden mozdíthatót. Később a DVTK lett az épület tulajdonosa, akik 1988-ban ki is bővítették az épületet. A rendszerváltás után 1992ben az Északerdő lett a menedékház tulajdonosa egészen 1997-ig, amikor egy magánszemély vásárolta meg, ám az épület rövid időn belül a tűz martalékává vált. 1998-ban végül a jelenlegi tulajdonos vásárolta meg az épületet, melyet két kezével újított fel, a turistaház azóta töretlen népszeűrségnek örvend és folyamatosan fejlődik.

Az emléktáblát avattak Fehérkőlápán, a turistaháznál is. Böde Andrea, a létesítmény vezetőhelyettese köszönetet mondott a díjért és az elismerő szavakért. „Az elmúlt időkből az látszik, hogy szükség van ilyen erdei házakra, ahová be lehet kopogni, valaki eltéved, megéhezik, megszomjazik. Kellenek ilyen támpontok még azoknak is, akik nem jönnek be ide. A rendszeres vendégeknek pedig nemcsak fizikai, de lelki támpontok is lettünk. Sok barátunk lett vendégekből, akikkel elmélyült a kapcsolatunk és szeretik megbeszélni velünk gondolataikat. egyik barátunk egyenesen úgy fogalmazott: „egy óra beszélgetés veletek többet ér, mint egy pszichológussal töltött tíz óra” – mondta.  

A Fehérkőlápa turistaház bejárata  

 Fotó: Mocsári László